Gonosz K bet�k t�mad�sa

A sz�m�t�g�pes j�t�k szinte k�n�lja mag�t, ha eleve olyan sorozatr�l van sz�, amely kital�lt, vagy mai technik�val nehezen megk�zel�thet� helysz�nen (p�ld�ul egy t�voli galaxisban) j�tsz�dik, hiszen a legizgalmasabb j�t�kok is mindig valamilyen m�sik vil�gba helyeznek minket. Nem csoda h�t, ha a legn�pszer�bb sci-fi sorozat, a Star Trek m�r akkor monitorra ker�lt, amikor a 3D grafik�r�l m�g �lmodni sem mertek az informatikusok. A t�v�m�sor �tlete m�g a hatvanas �vekben pattant ki egy bizonyos Gene Roddenberry fej�b�l. K�sz�tett is egy pilotot az NBC sz�m�ra, de a csatorna el�sz�r elutas�totta a m�sort - az indokok k�z�tt szerepelt az is, hogy az els�tiszts�g t�l magas rang egy n� sz�m�ra. A sorozat tal�n egyik legkedveltebb figur�j�t, a hegyes f�l� Spockot ugyanis eredetileg az �tletgazda Roddenberry feles�ge j�tszotta volna. V�g�l kompromisszumok hossz� sora ut�n alakult ki a ma is k�rberajongott triumvir�tus: Kirk kapit�ny, Spock els�tiszt �s Dr. McCoy, az Enterprise �rhaj� orvosa.

A sorozatot kezdetben olyan lehetetlen id�pontban j�tszotta az NBC, hogy a t�v�n�z�k t�bbs�ge csak az ism�tl�sek alkalm�val tudta megn�zni az �rb�li kalandokat - ekkor azonban a Star Trek m�r �ri�si n�pszer�s�gre tett szert. A m�sodik sorozat ennek ellen�re v�ratott mag�ra, mert az alkot�k, az akkort�jt bej�tt Csillagok h�bor�ja siker�n felbuzdulva ink�bb m�r mozifilmet szerettek volna csin�lni. 1979-ben el is k�sz�lt a nagyfilmek k�z�l az els�, a Csillag�sv�ny. Ezt m�g sz�mos, eg�sz est�s v�ltozat k�vette, de j�ttek sz�p sz�mmal a sorozatok is, els�k�nt (1987-t�l) a The Next Generation. Az Enterprise, illetve leg�nys�ge f�szerepl�s�vel k�sz�lt, els� sz�m�t�g�pes j�t�k m�g a PC �skor�b�l sz�rmazik: a j�t�kosnak csup�n az �rhaj�t kellett ir�ny�tania egy konkr�tan csillagokkal (teh�t a * karakterrel) teli h�tt�r el�tt, mik�zben a Klingon haj�kat jelk�pez� K bet�k megpr�b�lt�k �t lel�ni. A szer�ny kezdet ut�n a Star Trek-j�t�kok mindenf�le m�fajba bet�rtek, egyik�kben p�ld�ul a Klingon Akad�mi�t j�rhatj�k ki a tanulni v�gy�k, de a k�n�latban olyan nagyszab�s� strat�giai j�t�kkal is tal�lkozunk, amelyben az univerzum �t nagyhatalm�nak egyik�t ir�ny�thatjuk.

K�p a Star Trek: Legacy c�m� j�t�kb�l

Viszonylag kezdetleges form�ban, m�g 1984-ben k�sz�lt egy sz�m�t�g�pes j�t�k az alternat�v sci-fi irodalom egyik kulcsk�nyv�b�l, a Galaxis �tikalauz stopposoknak c�m� remekm�b�l is. Douglas Adams reg�ny�b�l a BBC k�sz�tett egy minisorozatot m�g a nyolcvanas �vek legelej�n, ez azonban nem keltett t�l nagy felt�n�st - a k�nyv kultusz�t ink�bb csak a tavaly bemutatott film er�s�tette. Adams egy�bk�nt maga is vonz�dott a sz�m�t�g�pes j�t�kokhoz: egyik r�gi novella�tlet�t p�ld�ul nem pap�rra vetette, hanem interakt�v program form�j�ban val�s�totta meg. A Titanic csillaghaj� az azonos nev� luxustutaj 1912-ben t�rt�nt els�llyed�s�t helyezte a j�v�be, term�szetesen parodisztikus form�ban. A mester kiad�ja j� �tletnek gondolta a CD-ROM-ok piac�nak ily m�don t�rt�n� fellend�t�s�t, �zletpolitikai szempontb�l viszont k�v�natosnak tartotta volna, ha a t�rt�net a j�t�kkal egy id�ben, k�nyv form�j�ban is megjelenik. Adams nem tudta mindkett�t egyszerre elk�sz�teni, �gy a k�nyv meg�r�s�t �tpasszolta a Monty Pythonb�l ismert Terry Jonesnak, aki eredetileg csak a j�t�kban szerepl� egyik figur�nak k�lcs�n�zte volna a hangj�t.

Seg�ts�k Mulder �gyn�k munk�j�t!

 

Seg�ts�nk Scullyt, Muldert! B�r f�ldi k�rnyezetben j�tsz�dik, nem kev�sb� fantasztikus esem�nyeket mutat be az X-akt�k. A sorozat az FBI egy eltemetett r�szleg�nek, a term�szetfeletti jelens�gekkel foglalkoz� (gyakorlatilag k�tszem�lyes) oszt�lynak az �let�t �br�zolja, a f�szerepben a gyerekkori traum�ja miatt ide jutott Mulder �gyn�kkel, aki Scully szem�ly�ben, egy egyetemr�l frissen kiker�lt, mindenben k�telked� szak�rt�t kap t�rsnak maga mell�. A sorozat t�bb folytat�st �s p�r mozifilmet is meg�rt, s�t, annak idej�n rengeteg ut�nz�ja is akadt - el�g csak a magyar c�m�vel is erre utal� Y-akt�kat eml�teni. A sz�m�t�g�pes v�ltozat is a t�v�m�sor alkot�j�nak, Chris Carternek az agysz�lem�nye, az egyik legkomolyabb j�t�k, ami sorozatb�l valaha k�sz�lt: "mind�ssze" h�t CD-ROM sz�ks�ges a fel�r�s�hoz. A j�t�kot az alkot�k is komolyan vett�k, a f�szerepeket j�tsz� David Duchovnyval �s Gillian Andersonnal m�g k�l�n jeleneteket is forgattak, kifejezetten a szoftver sz�m�ra. A v�llalkoz� szellem� j�t�kos Craig Willmore �gyn�k b�r�be b�jhat bele, aki bizony�t�kok gy�jt�s�vel �s a gyan�s�tottak kihallgat�s�val seg�ti a k�t f�h�s munk�j�t. Kiz�rt, hogy valaha is beleunjunk a sz�m�t�g�pes akt�kba, hiszen az �ltalunk hozott d�nt�sek szerint kismilli� befejez�si lehet�s�g van - a legzseni�lisabb viszont az, hogy a karakterek mindig �letszer�en reag�lnak arra, amit mi mondunk vagy tesz�nk. A helysz�nel�kkel is sz�rakozhatunk Az X-akt�k valahol f�l�ton van a sci-fi �s az akci�film k�z�tt, �s ezzel m�r el is �rultuk, hogy a sorozatok k�z�l mi a j�t�kk�sz�t�k m�sik nagy c�lcsoportja. Ezen nincs is mit csod�lkozni, hiszen nyilv�nval�an �rdekesebb valamelyik akci�h�s b�r�be b�jni, mint mondjuk Esmeralda szerep�t elj�tszani. Az X-akt�khoz hasonl� a feladat a Helysz�nel�kb�l k�sz�lt j�t�kban is, ahol �jonc igazs�g�gyi szak�rt�k�nt nyomozhatunk a sorozat szt�rjaival. A sorozat egy�bk�nt a val�s�gban is nagy hat�ssal volt a n�z�kre: egy Iowa �llamban m�k�d� b�n�gyi labor nemr�giben meghirdetett h�rom munkahely�re p�ld�ul nyolcvanan jelentkeztek - m�g 1998-ban ugyanennyi helyre m�g csak huszonh�t p�ly�z� akadt. A m�sor akkora n�zetts�get �rt el, hogy az eredeti, Las Vegas-i kalandokat kisv�rtatva New Yorkba �s Miamiba is �t�ltett�k az �tletgazd�k. Ennek megfelel�en a j�t�knak is h�rom r�sze van, mindegyik m�s-m�s helysz�nen zajlik. A 24-b�l k�sz�lt j�t�kban m�r a f�h�s, Jack Bauer szerep�be is bele k�pzelhetj�k magunkat. A sorozat - �s a Playstation-v�ltozat - alapsztorija szerint az eln�kv�laszt�s el�est�j�n riasztj�k a titkosszolg�latot, hogy az egyik jel�lt ellen mer�nylet k�sz�l - a nyomoz�knak, illetve a f�h�snek huszonn�gy �r�ja van arra, hogy megtal�lja a leend� tettest. A t�v�s verzi� �rdekess�ge, hogy a Cl�o 5-t�l 7-ig, �s m�s hasonl� id�kezel�s� mozikat k�vetve, a 24 t�nylegesen huszonn�gy �ra alatt j�tsz�dik, ennek megfelel�en egy sz�ria huszonn�gy r�sze a val�s id� szerint, egy-egy �ra esem�nyeit �leli fel. Ugyancsak politikai term�szet� k�ldet�sre sz�m�thatunk a SWAT-j�t�kok harmadik r�sz�ben: itt egy kommand� vezet�jek�nt kell megv�deni egy v�rost a terrorist�kt�l - a dolog pikant�ri�ja, hogy az omin�zus v�rosban �ppen a vil�g vezet� politikusai egyezkednek a nukle�ris fegyverek teljes leszerel�s�r�l. A szint�n hetvenes �vekbeli, eredeti SWAT-tal nagyj�b�l ugyanaz a helyzet, mint a Galaxis �tikalauz stopposoknak sorozatv�ltozat�val: Magyarorsz�gon szinte senki nem is tud r�la, hogy volt ilyen, jobb�ra csak a 2003-as, Colin Farrell f�szerepl�s�vel k�sz�tett filmb�l ismerj�k a k�l�nleges kommand�t.

Lott�szelv�ny a roncsok k�z�tt

Arra, hogy esetleg rosszfi�k is legy�nk egy sorozatb�l k�sz�lt j�t�kban, okt�berig m�g v�rnunk kell: ekkor j�n ki ugyanis az �j Maffi�z�k-szoftver. A sorozat annak idej�n azzal aratott osztatlan sikert, hogy teljesen �jszer� szemsz�gb�l �br�zolta a maffi�z�kat. A f�h�s, Tony Soprano ugyanis t�ls�gosan is emberi: hasonl� probl�m�kkal k�zd, mint k�z�pkor�, k�z�poszt�lybeli f�rfit�rsai - szorong�sai, potenciagondjai vannak �s az anyj�val val� kapcsolat�t sem tudja rendezni. Foglalkoz�s�t�l f�ggetlen�l, �t is ugyanazok a munkahelyi gondok gy�trik, mint m�sokat, egyar�nt f�l p�ld�ul f�n�keit�l �s a felt�rekv� vet�lyt�rsakt�l. V�g�l nem b�rja tov�bb a fesz�lts�get, �s - mint a Csak egy kis p�nik Robert de Nir�ja - pszichi�terhez fordul. A n�pszer� sorozatb�l k�sz�lt j�t�kban a szorong�saival k�zd� Tony egyik ember�t, Joey-t szem�lyes�thetj�k meg. A karakterekhez egy�bk�nt az eredeti sorozat szerepl�i adt�k hangjukat, �s maguk a figur�k is ugyan�gy n�znek ki, mint a t�v�ben - ez viszont azt is jelenti, hogy az interaktivit�s helyett, ink�bb a hangulatteremt�sre tett�k a hangs�lyt a j�t�kban. Ugyanez a helyzet a nemr�giben kij�tt Sz�letett feles�gek-j�t�kkal is, ahol a sok megoldatlan rejt�ly ellen�re, az igazi var�zst m�giscsak az adja, hogy egy id�re magunk is bek�lt�zhet�nk a Lila Ak�c k�zbe.

Helysz�nel�k akci�ban

Ahhoz, hogy a virtu�lis vil�g hiteles �s �lvezhet� legyen, igen magas fok� technika sz�ks�ges - j�val egyszer�bb viszont a dolguk a j�t�kk�sz�t�knek, ha a sorozat eleve rajzolt figur�kkal k�sz�lt. A t�v�t�rt�nelem leghosszabb ideje fut� rajzfilm-sorozat�nak, a Simpson csal�dnak a honlapj�n is tal�lhatunk j�t�kos �rdekess�geket. A s�rga fam�li�t el�sz�r 1987-ben l�thattuk a telev�zi�ban, igaz, ekkor m�g nem �n�ll� m�sorban, hanem a Tracy Ullman Show egyik bet�tjek�nt. Az itt j�tszott rajzfilmek m�g csak harminc m�sodpercesek voltak - az �tletgazda, Matt Groening csak k�zel �tven r�vid epiz�d legy�rt�sa ut�n kapott lehet�s�get arra, hogy elk�sz�tse saj�t t�v�m�sor�t. A Simpson csal�d els� hivatalos r�sze v�g�l 1989 december�ben ker�lt ad�sba, �s az�ta folyamatosan f�m�sorid�ben fut. A sorozat honlapja rendk�v�l interakt�v, f�leg a szerepl�k bemutat�s�n�l van tele apr� j�t�kokkal: az iskolaigazgat� k�pe al� kattintva p�ld�ul megelevenedik az ott fekv� toll, �s bajszot rajzol a f�nyk�pre. Simpson�k weboldal�n egyszer� j�t�kokkal m�lathatjuk az id�t, Bart b�r�be b�jva p�ld�ul cs�zlival l�d�zhetj�k a springfieldieket, de hagyom�nyos mem�riaj�t�kot is j�tszhatunk a Homer k�l�nf�le arckifejez�seivel d�sz�tett k�rty�kkal.

A rep�l�g�p-szerencs�tlens�g ut�n a Lostban

Hasonl�an egyszer� j�t�kokat tal�lunk a Lost honlapj�n is, ahol a kirak�val viszonylag k�nny� dolguk van azoknak is, akik nem k�vetik nyomon a sorozat t�rt�n�seit: itt n�gy jellegzetes jelenet puzzle-darabjait kell csup�n �sszeilleszten�nk. A kv�z m�r kicsivel nagyobb felk�sz�lts�get k�v�n a j�t�kost�l, hiszen itt olyan k�rd�sekre is meg kell tudnunk felelni, mint hogy melyik h�res dal c�me van Charlie v�ll�ra tetov�lva. A p�r hete indult Mission Survival c�m� j�t�k m�r mag�ba a sorozatba helyezi bele a l�togat�t: a rep�l�g�p lezuhan�sa ut�n maradunk magunkra a szigeten. B�r az eredeti sorozatban negyvennyolcan �lik t�l a szerencs�tlens�get, itt egy vaddiszn�n k�v�l egy �rva l�lekkel sem tal�lkozunk. M�g a t�v�m�sor pont az egym�st�l elt�r� karakterekre �s az ebb�l fakad� konfliktusokra �p�t, a j�t�kban nem kell emberi j�tszm�kkal foglalkoznunk, el�g a puszta t�l�l�sre koncentr�lnunk. Ennek �rdek�ben fel kell kutatnunk a roncsok k�z�tt �pen maradt t�rgyakat, de mivel nem f�r el minden a kez�nkben, el kell d�nten�nk, hogy k�s�bb mit tudunk hasznos�tani - az egyik b�r�ndben rejt�z� nyertes lott�szelv�nnyel val�sz�n�leg nincs mit kezdeni egy olyan helyen, ahol t�bb sz�z kilom�ternyire van a legk�zelebbi fogad�iroda.     
     
A fentiekb�l is az l�tszik, hogy a sz�m�t�g�pes j�t�k ma m�r szinte velej�r�ja egy t�v�s sikert�rt�netnek. Ha egy sorozat igaz�n h�d�tani szeretne, m�r nem el�g puszt�n a t�v�ben felt�nnie, terjeszkednie kell m�s m�diumok ir�ny�ba is. R�gebben m�r az is nagy szenz�ci�nak sz�m�tott, ha egy m�sor - miut�n a t�v�ben v�get �rt - k�nyv alakban is a piacra ker�lt - ilyen volt p�ld�ul Laura Palmer napl�ja vagy a Mi�rt �ppen Alaszka? nyom�n �rt Levelek Alaszk�b�l. Ma m�r viszont hatalmas a k�n�lat, van nem egy olyan t�v�csatorna, amely eg�sz nap csak sorozatokat sug�roz. A sz�m�t�g�p, illetve az internet pedig m�r annyira term�szetes r�sze mindennapi �let�nknek, hogy k�zenfekv� errefel� tapogat�dzni - m�r csak az a k�rd�s, hogy a brazil szappanoper�kb�l, mikor k�sz�tenek v�get nem �r� j�t�kokat.